Budapest és belváros

„Budapest, Budapest te csodás!”, a népszerű operett sláger, Rigó Jancsi dala szerint sincs a világon még egy olyan szép város, mint az 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejött magyar főváros. Ha ennyire nem vagyunk elfogultak, azt azért meg kell hagynunk, a mi kis Párizsunk, Szajna helyett háborgó Dunával, a francia Moulin Rouge kistestvérével a Pesti Broadwayn, vagy említhetnénk akár a Notre Damme helyett a hivatalosan Nagyboldogasszony-templomnak nevezett Mátyás templomot, valóban elragadó.

Bár a budapestiek „belvárosnak” hívnak szinte mindent, ami a körúton belül van, mi itt kifejezetten az V. kerület déli városrészére gondoltunk, amit a Duna, a József Attila utca és a Kiskörút határol. Itt találjuk a Károlyi kertet, a Ferenciek tere pompázatos palotáit, a Váci utcát, a Vörösmarty teret, a Duna-korzót, a Vigadót.. Itt nyüzsög az összes turista, itt található a legtöbb sétálóutca, de ha résen vagyunk, a színes forgatagban ugyanúgy megtalálhatjuk itt is a rejtett zugokat, legyen az egy kis sikátor, egy megbúvó galéria vagy kávézó.